Nem is színházban, hanem a H13-ban. Ez a hely (Horánszky utca 13) tavaly ősszel nyílt meg diák- és, vállalkozásfejlesztési központként. Nem igazán értem, miért itt volt az előadás, se diákprogram nem volt , se vállalkozást nem fejlesztettünk, de ez részletkérdés.
Az Ő meg Ő-ben az egyik régi kedvencem, Szabó Győző játszott Nagy Enikővel. Fantasztikusan jó darab volt, ez volt a bemutatóestje.
Az elején féltem a minimál berendezés láttán (4 szék és két vonatkabin ajtaját szimbolizáló vaspánt), hogy elvontkodni fognak és a darab végén mindenki bizonygatni próbálja a másiknak, hogy micsoda darab volt, pedig egy szót sem értettek.
A történetben egy férfi és egy nő találkozott a vonaton, akik beszélgetésbe kezdtek. A hosszú vonatúton mindkettőjük a párkapcsolatukról mesélt a saját meglátásaikkal a saját szemszögükből.
Amit külön kiemelnék, hogy nagyon-nagyon jól játszottak a színekkel és a hangokkal. Ez a két eszköz olyan volt, akár egy narrátor. Az egészben az volt a jó, hogy humorosan mutattak be szomorú dolgokat, amik nagyon-nagyon hétköznapiak. Talán ez volt a legjobb, hogy valóságos volt.
Amikor kutattam a darab után a neten sajnos egyetlen egy honlapot még találtam róla, biztos azért, mert még csak most volt a bemutatója: http://szinhaz.hu
 |
| fotó: szegedipinceszinhaz.hu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése